A Gangesz a hinduk hite szerint a megtisztulás helye. A vizének egy cseppje is elég ahhoz, hogy a hívők lelkét megtisztítsa, így haláluk után megszabadulnak az állandó újjászületés gyötrelmeitől. Ezt bizonyára akkor állapították meg, amikor a folyó vizében lévő kóli baktérium mennyisége a WHO által egészségesnek megítélt értéket nem lépte túl, vagy kétezer-nyolcszázszorosan. De ez csak a jéghegy csúcsa. Mielőtt jobban belemerülnénk a mocsokba, tekintsünk ki egy kicsit, hogy milyen is ez a folyó.
Amúgy a Gangesz az indiai szubkontinens egyik legnagyobb és legjelentősebb folyója, amelynek hossza 2510 km, vízgyűjtője 907 ezer km2 (az sok). Ez a folyó több mint 1 000 000 km2 terület termékenységéért felelős.
A hinduk szent folyója viszont számos problémával küszködik, amelynek révén méltán kerülhet be a Szégyen Lexikonjába.
Haladjunk csak szép sorban. Az első igazi szégyenfolt, maga a szennyezés, azon belül az ipar által okozott. Körülbelül naponta 1 000 000 000 liter tisztítatlan szenny ömlik a Szent folyóba, és ez a mennyiség a következő húsz évben a duplájára nő az előrejelzések szerint ( na, hát tisztelik ezt, nem? ). Különösképp a bőrgyárak járnak elő jó példával, mert rengeteg krómot és más veszélyes vegyi anyagot juttatnak a vízbe. Egyébként a króm nehézfém, ami nagy mennyiségben ( amivel a Gangesz rendelkezik ) erősen mérgező és rákkeltő.
Mindezek ellenére a hívőket semmi nem tartja vissza a mocsokban fetrengéstől, amelyre saját maguk vetik a következő lapátnyit. A hamvasztási szertartások különösen jót tesznek a folyónak, melynek révén halottak tízezreinek maradványai kerülnek bele, de ez csak a férfiak esetében igaz, mert a terhes nőket és csecsemőket egészben dobják be a vízbe. Őket követik az állatok, szintén egészben. Nesze neked 21. század. ( és ezeknek van atombombájuk )
Egy vérbeli hindu zarándokot még az orra előtt elúszó felpuffadt állati és egyéb tetemek látványa sem tarthat vissza megtisztulástól, "A" folyóban. Ékes példája a Kumbh mela. Ez a bizonyos Kumbh mela egy tömeges zarándoklat, amely 2001-ben több mint 60 millió embert késztetett arra, hogy pancsoljanak egy jót a szennyvízben. Az emberek egyetlen szerencséje, a folyó vizének kimagasló oxigén tartalma, továbbá a nagy mennyiségben fellelhető bakteriofágok,(baktériumölő vírusok) és igazából ezek védik meg a fürdőzőket. Ennek ellenére számomra még mindig rejtély, hogyan élheti túl egy átlagos ember eme remekbeszabott délutáni programot.
Még kész szerencse, hogy szent folyó, meg tisztelik. Mi lenne ha nem?
