Előre leszögezem, hogy a cikkben foglaltakban a tényekre akarok szorítkozni, nem szándékom direkt besározni semelyik oldalt sem. Nem Izrael állam kikiáltása a szégyen, hanem a zsidó-palesztin konfliktus megoldatlansága.
Nagyon rövid történeti áttekintés, (Az izraeli-arab háborúkat nem részletezve):1947-ben az ENSZ határozatában mondta ki a palesztinai brit mandátum felszámolását, a területnek zsidó és arab részre való felosztását. Izrael állam megalakulását David Ben Gurion kiáltotta ki 1948. május 14-én. A kikiáltás után megkezdődött a háborúskodás az arab államokkal. Az 1967-es háborúban Izrael elfoglalta Ciszjordániát, a Gázai övezetet, a szíriai Golan fennsíkot, a libanoni Shabaa farmokat és az egyiptomi Sinai félszigetet. Ez utóbbi területet aztán 1979-ben viszszaadták Egyiptomnak és így alakult ki a jelenlegi helyzet, hogy a palesztin lakosság jelentős része izraeli megszállás alá került és sokan évtizedek óta különböző menekült táborokban tengetik az életüket. 
A palesztin menekültek helyzetéről további: http://blog.toursinenglish.com/2012/04/jordan-tour.html
További problémát jelent az is, hogy az izraeliek gyakran nyomják el a palesztinokat, nehezítik meg feleslegesen az életüket. Jó példa erre, hogy Például ha egy jeruzsálemi zsidó összeházasodik bármilyen külföldi zsidóval, akkor utána a házastársa automatikusan hozzáköltözhet Jeruzsálembe. Ha viszont egy jeruzsálemi palesztin házasodik össze egy tőle hét kilométerre élő betlehemi palesztinnal, akkor a betlehemi házastárs ezt követően sem lesz jogosult arra, hogy hozzáköltözzön a Jeruzsálemben élő házastársához. A megszállás alatt lévő Ciszjordániában a vízkészletek 82%-át az izraeliek ellenőrzik és a palesztinok nem kapnak engedélyt az izraeli hatóságoktól, hogy újabb kutakat fúrjanak, vagy, hogy a meglévő kutakat lemélyítsék, ha azok már nem érik el a mélyebben fekvő vízrétegeket. Példaként említik erre a megkülönböztetésre, hogy Betlehem 1967 előtt a saját kútjaiból látta el magát ivóvízzel, de utána a vízkészlet izraeli ellenőrzés alá került és azóta a városnak az izraeli Mekerot nevű cégtől kell visszavásárolnia a saját ivóvizét.A két nép közötti feszültséget növeli, hogy Izrael új lakótelepeket épít be a korábban homogén palesztin lakosságú területek közé. Ezekre a telepekre kizárólag zsidóknak engedélyezik a betelepedést és ezzel így megváltoztatják a lakosság etnikai összetételét.
A helyzet sajnos egyre rosszabb és nagyrészt a fentebb említettek miatt: úgy gondolta mindenki, hogy a már 1947-ben Palesztina területéről elűzött palesztinok illetve a '67-es háború következményeként Izraelben maradt palesztinok majd beolvadnak, mind Izrael lakosságába, mindpedig a környező arab országok lakosságába. A palesztinokat a környező arab országok se fogadják szívesen, a zsidó államba pedig eszük ágában sincs beolvadni, így egyrészt nagyon is megmaradt a nemzeti tudatuk. Másrészt meg, elkeseredettségükben és országuk elveszítése miatt a terrorizmus eszközeivel tudnak csak visszavágni valahogy, amit Izrael mindig kegyetlenül megtorol, hogy a terrorizmusnak elejét vegye. Ez a folyamat pedig mindig ismétli önmagát, a híradóból lehet erre példákat hallani. A térségben pedig üdvös lenne a két fél közti mihamarabbi megbékélés, amihez szükség van a nézeteltérések megoldására. Remélhetőleg ez valamikor a jövőben megoldhatóvá válik.
Egy kis érdekesség: a britek felajánlották a zsidóságnak, hogy Ugandában is létrejöhet a zsidó állam, amit ők felháborodottan visszautasítottak, hiszen az Ószövetségben szó sincs Ugandáról...
